Jewel Staite a Firefly-ról
Egy rövid, de jó kis interjút találtam a neten, amelyben Jewel Staite a Firefly-ról beszél. Elárulja, hogy melyik a kedvenc epizódja (nem lep meg, hogy a Shindig az, ez volt az az epizód, amelyben rájöttem, hogy imádom Kaylee-t), hogy mit gondol magáról a sorozatról, és hogy milyen rendező Joss Whedon. Mindenkinek ajánlom.
Flash Forward (1996)
Felejtsük el egy pillanatig, hogy a Battlestar Galacticát azért szerettük, mert felnőttnek tekintette nézőit, komor volt, nem riadt vissza a brutális igazság bemutatásától, epikus volt, korszakalkotóan formabontó a látványt illetően, komplex, és mélyen szimbolikus. Mindezek a dolgok mit sem segítenek most annak megértésében, hogy a BSG és a Firefly után hogyan ejthetett rabul egy 1996-ban készült Disney tinivígjáték, amely elsősorban a kiskamasz, 13 év körüli korosztályt célozza. De a tény az tény. A Flash Forward jött, láttam, és győzött. Mert volt benne valami, Valami, ami odaragasztott a monitor elé, ami végignézette velem a részeket, Youtube-on keresztül, bélyegméretben, elnyűtt VHS-minőségben, és még így is képes volt hatni rám, hogy együtt nevessek, sírjak, izguljak a karakterekkel. Ezt a valamit próbálom most megfogalmazni a következőkben.
Jewel Staite tribute
Ez volt az a videó, mely arra inspirált, hogy körülnézzek a Youtube-on Jewel más szerepei után. A klip a Firefly-ból (találkozása Bookkal) a legkedvesebb Kaylee-pillanatom talán az egész sorozatból. A Firefly-on kívül részleteket láthattok még a Space Cases-ből, a Wonderfalls-ból, és a Honey, I shrunk the kids tévésorozatváltozatából, melyben ő egy visszatérő vendégszereplőt alakított.
A Firefly nyomában
Take my love, take my land
Take me where I cannot stand
I don't care, I'm still free
You can't take the sky from me
Take me out to the black
Tell them I ain't comin' back
Burn the land and boil the sea
You can't take the sky from me
There's no place I can be
Since I found Serenity
But you can't take the sky from me...
Egy félszezonnyi epizód, egy mozifilm, egy soundtrack, néhány képregény, és egy szerepjáték – ez a mérlege Joss Whedon kultikus űr-western sorozatának, mely rövidsége és hányattatott sorsa ellenére a 2000-es évek egyik legeredetibb, legszínvonalasabb, legmeghatározóbb alkotásává vált. Példája fényesen igazolja, hogy a Fox csatorna utolérhetetlen, ha arról van szó, hogy tehetséges és kreatív alkotókat fedezzen fel vagy vonzzon magához, ám amikor ez megtörténik, a stúdió-producereknek szemmel láthatólag fogalmuk sincs, hogy mit is kezdjenek azzal a kinccsel, ami az ölükbe hullott. Nincs az ellen kifogásom, hogy ők bevétel-kiadás mérlegekben, nézettségben, hirdetőkben és nyereségben gondolkoznak. Ez az élet (és különösen a média-ipar) szerves része. De az a tragikomédia, mely 2002-ben játszódott le a Fox háza táján, erősen megkérdőjelezhetővé teszi a fent említett urak józan eszét is.
Mi a csuda ez a blog?
Azt hiszem, komolyan megbuggyantam. Még egy blog, amikor az előző kettőre sem bírtam már írással? Hát igen...
Az egész azzal kezdődött, hogy különböző okok miatt kicsit lassítani kellett a tempón, amit a Mary McDonnell blogon diktáltam magamnak. Hogy biztosan ne essek kísértésbe, nem is néztem semmit, amiben Mary szerepel (pedig várnak még rám még nem látott finomságok, amelyekről egyszer, ha törik, ha szakad, írni is fogok). Megpróbáltam Battlestar Galactica helyett inkább Csillagkaput nézni, hátha attól nem fog el az írási vágy. Egy ideig működött is a dolog, de aztán történt valami, ami megváltoztatta a dolgokat. A Stargate Universe-nél még nem volt baj, olyan unalmas volt, hogy igazán nem vágytam arra, hogy tudósítsak róla. Az Atlantis is rémesnek ígérkezett, telve lapos karakterekkel, és technoblablákkal. De aztán belefutottam a 4. szezonos Trio című epizódba, amely legnagyobb meglepetésemre tetszett. Hála egy fiatal színésznőnek, akinek az arca és a neve is ismerős volt, s azt is tudtam, honnan. Joss Whedon Firefly című sorozatában játszotta Kaylee-t, a gépészlányt. Innen már nemigen volt megállás.
A blogról
Tévésorozat- és filmkritikák szabad asszociációban. Minden, ami a Mary McDonnell blogról kimaradt.
Utolsó kommentek
Legtöbb komment
A legjobbak
Kategóriák
Régi bejegyzések
Linkek
